Mert most még nagyobb szükségünk van rá! Bíznunk kell a jóban és a csodában!

Hédi ultrahang vizsgálata után a főorvossal leültünk beszélgetni... Elmondta a tényeket, hogy az eredményei romlottak, és a keringési, légzési funkciókon kívül a többi agyrésze károsodott. Ezen nincs mit ragoznom tovább...

Sokkoló a hír, mert bár hozzászoktunk a rossz hírekhez, ebben a gyenge idegállapotukban ez most megint padlóra küld minket... Az, hogy gyermekünk valószínűleg nem élhet teljes életet... Mérhetetlenül nehéz belegondolni ebbe és nagyon fáj ez az érzés....

De! Nem fogadjuk el ezt a tényt és nem törődünk bele. Amiket az orvosok mondanak tények, de mivan a mi kislányunkkal? Eddig is az életben maradásért küzdött és ezután is küzdeni fog. És mi is érte küzdünk, és megteszünk mindent, hogy az ő állapotán javítani tudjunk. Ha egy kicsit is, de rajta leszünk minden erőnkkel!

Hiszünk a csodákban! Talán az őssejtterápia segíthet, ami ezen a területen még gyerekcipőben jár, de már kísérletek folynak agykárosodott babáknál. Az eredmények megoszlóak, de más esélyünk egyenlőre nincs, mi ebbe kapaszkodunk. Bármilyen kezelés, ami javíthat az ő állapotán, azt végigcsináljuk!

Hinni, hinni és hinni... És ehhez kérünk erőt Uram, hogy adj nekünk abból nagyon sokat, mert ha van erőnk, akkor van kitartásunk, és akkor van hitünk és reményünk! És az erőt megérzik lányaink is, és azon lesznek, hogy küzdjenek. Léna azért fog harcolni, hogy megerősödjön, és hogy segíteni tudjon kishúgán. Hédi pedig azért fog küzdeni, hogy együtt szaladhasson a kertben nővérével majd!